Mennyire áll közel egymáshoz a magyar és a hagyományos kínai kultúra?
Kóstolt már tipikus kínai teát, vagy kipróbálta a kínai kalligráfiát, úgy hogy nem is tudta, mit ír? Számos ezekhez hasonló élményhez juthat a magyar hatóságnál 2020 júniusában regisztrált Budapesti Kínai Kulturális Központban, amelyet a kínai kulturális és turisztikai tárca a Szucsou városi kormányzat közreműködésével tervezett meg. A budapesti Városliget mellett hamarosan megnyíló ötemeletes fehér épület a magyarok a tradicionális kínai, különösen a Jangce folyó deltája kultúrájához való közeledését szolgálja majd.
Hszü Weirong, a szucsoui Kultúra-, Rádió-，Televízió- és Idegenforgalomügyi Hivatal (KRTIH) alelnöke a CMG tudósítójának elmondta, hogy a Kulturális és Turisztikai Minisztérium 2016 márciusában írta alá a megállapodást a városi kormányzattal a Budapesti Kínai Kulturális Központ létrehozásáról. Mindez meglátása szerint azért figyelemreméltó, mert a nemzeti hatóság első ízben kötött várossal ehhez hasonló megállapodást. A megállapodás szerint Szucsou város a központ dekorációjáért és működtetéséért, valamint a munkatársak kiküldéséért lesz felelős.
Hogy miért pont a Jangce folyó deltájában fekvő Szucsout jelölték ki erre a feladatra, és a városnak milyen előnye kínálkozik a hagyományos kínai kultúra terjesztéséből?
Csen Gao, a városi kormányzat külügyi irodájának vezetője válaszolt: „Európában 48 testvérvárosunk jött létre. Mint ismert, 2015-ben Kína és a közép- és kelet-európai országok IV. csúcstalálkozójának városunk adott otthont. Szucsou legismertebb jellegzetességei világhírű kertjei, amelyek bár területüket tekintve nem számítanak nagynak, tartalmilag viszont gazdagok. Ráadásul a nyitottság és befogadás a szucsoui kultúra kiemelt jellegzetessége, a mai világ fejlődési tendenciájával megegyezően.”
Szucsouról a kínaiak többségének rendszerint egy kis folyó két partján zöld növényzet által övezett elegáns, fekete tetejű és fehér falú házak képe ugrik be. A keskeny folyó melletti teázóból az utcára a lágy ütemű helyi opera hangja szűrődik ki, amely gyakran ősi történetet mesél. Szucsou, mint 2500 éves múltú város, a Jangce folyó deltája kultúrájának egyik fontos bölcsője.
Csen Gao szerint a város kultúrájában mind a hagyományos művészetek, mind a klasszikus operák helyet kapnak. A hagyományokat és modern fejlettséget egyaránt ötvöző város az olívamag faragásról és a kalligráfiáról is híres. A szenvedélyes magyar nép, és világos vonásokkal rendelkező kultúrája jól kiegészíti a szocsui, illetve a Jangce folyó deltájának kultúráját – emelte ki a külügyi iroda vezetője.
Hszü Weirong, a szucsoui KRTIH alelnöke szerint a kulturális központ a hatósági regisztrációt követően már bizonyos programokat meg is szervezett, például a tavalyi tavaszünnep során helyi kulturális szervezetek közreműködésével holdsütemény-készítést szervezett a budapestieknek. „Tervünk alapján 2022 júniusára befejeződhet a dekorációs munka, és év végére meg is nyílhat központunk a magyar látogatók számára. 2025-ig három éven keresztül a Budapesti Kínai Kulturális Központ sokféle funkciót lát majd el az oktatás, kultúracsere, turisztika területén” - jelentette be az alelnök.
A központ fejlesztése kapcsán bizakodó várakozásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy: „a Budapesti Kínai Kulturális Központ az ’Övezet és Út’ kezdeményezés alapján kedvező szerepet játszhat a közép- és kelet-európai országokban, hogy elsőosztályú kulturális intézetté fejlődik Magyarországon.”
Csen Gao pedig ekként vázolta fel a központ jövőképét: „azt tűzzük ki célul, hogy a kulturális központban a Jangce folyó deltája kultúrájának színe-java hódítsa meg a magyar közösséget. Az operaénekeseket és szellemi kulturális hagyaték továbbörökítőit tervezzük meghívni Kínából a központba, hogy élőben mutassák be a kínai kultúra vonzerejét és közvetítsék jó kívánságunkat magyar barátainknak. Jóllehet a munkatársak már a napokban megérkeztek Magyarországra, a COVID-19 járvány miatt még nem tudták hivatalosan megkezdeni munkájukat, de már nagyon várjuk.”
Qin Liang
