Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet az országos tisztifőorvos az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Müller Cecília elmondta: a települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek. Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Továbbá lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják – tette hozzá. Mint elmondta: már az árvíz megérkezését megelőzően felkészültek a közegészségügyi kihívásokra, annak érdekében, hogy a kutak, szennyvízkezelő egységek biztonságban legyenek, illetve megtisztították a vegyi anyagoktól az ártéri területeket, hogy ezek a szennyeződések ne mosódjanak bele a Dunába.
A fertőzésveszély jellemzően az ár levonulása után jelentkezik, ezért fontos az elöntött utak megtisztítása.
Azon utakat, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek elég nagynyomású mosóval megtisztítani, ám azokat amelyek szennyvízzel érintkeztek, fertőtleníteni kell. Ehhez szakmai segítséget nyújtanak, mert figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is – ismertette.
Közlése szerint ilyenkor az egyik legfontosabb feladat az ivóvízbázis védelme.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna mentén 31 vízbázis van számos kúttal, amelyekből napi vízmintavétel történik, ezeket laboratóriumi vizsgálat alá vetik.
Ennek eredményeként Pilismarót, Pilisszentkereszt, Dobogókő településeket ellátó vízbázisból fertőző mikrobiológiai szennyeződést mutattak ki, ezért felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy az ivóvizet csak forralás után fogyasszák, illetve lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet.
Ezt legalább két negatív eredmény megszületéséig fenntartják. Továbbá a Dunabogdányt, Visegrádot ellátó vízbázisból az algák elszaporodását mutatták ki, ami szintén szennyeződésre utalhat. Itt hasonló intézkedéseket hoztak – sorolta. A szennyeződés jellemzően gyomor és bélrendszerre káros baktérium, illetve tetanusz baktérium lehet – fűzte hozzá. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a még lezárt területekre csak az illetékes szakemberek menjenek be, a visszamaradt pocsolyákkal pedig senki ne érintkezzen, illetve újra fokozottan fontos a kézfertőtlenítés.
Tájékoztatása szerint azok a homokzsákok, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek, kiszáradás után újra felhasználhatók. Azok viszont, amelyek szennyvízzel érintkeztek, veszélyes hulladéknak számítanak. Arra is figyelmeztetett, hogy az elöntött házakat a visszaköltözés előtt az ottlakók szellőztetéssel, páramentesítők használatával szárítsák ki és a fertőzések elkerülése érdekében fontos a mésszel, hypoval való fertőtlenítés is.
Ez annál is inkább fontos, mert a párás levegőben elszaporodó gombák allergiát okozhatnak – mondta Müller Cecília.
Mohácson kedden éjjel várható a dunai árhullám tetőzése – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője. Láng István jelezte: Nagybajcs és Tass között a Duna áradása már a készültségi szintek alatt van, Baján péntektől, Mohácson pedig szombattól várható, hogy már nem kell védekezni. A főigazgató arról is tájékoztatott, hogy a Lajta szükségtározó megnyitása miatt még mintegy 40 kilométeren szükség van rendkívüli készültségre, hiszen itt korábban megbontottak védvonalakat. A tározó leürülésével várhatóan szerdán visszavonják a rendkívüli készültséget, és már csak pontszerű készültségek lesznek a helyreállítások helyén – mondta. Láng István arról is beszélt, hogy hétfőn a Duna Budapest feletti szakaszán megkezdődött az ideiglenes védművek bontása, ezeket a munkákat már az önkormányzatok végzik, a műszaki irányítókat itt visszavonták. Kérdésekre válaszolva az országos tisztifőorvos hangsúlyozta: folyamatosan vizsgálják a Duna-menti ivóvízvételi helyeket, nem kizárható, hogy az említetteken kívül máshol is lesz korlátozás, ha a mérési eredmények ezt indokolják.
Az a fontos, hogy időben észleljék, ha szennyeződne a víz – tette hozzá.
A korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden paraméternek megfelel – erősítette meg Müller Cecília.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a csepeli illegálisan lerakott hulladéklerakóról szóló kérdésre közölte: a terület kerítéssel körbevett, és belvízzel, nem pedig árvízzel érintett szakaszon van. A hulladékot a kormányhivatal elkezdte elszállítani – jelezte. Láng István elmondta: nyilvántartják az ártéri és hullámtéri ingatlanokat, de nem számolták, hogy itt mennyi ingatlant öntött el a víz. A főigazgató arról is beszélt, hogy a bajai Nagy-Pandúr-szigetnél az önkormányzat azért vágta át a nyári gátat, mert így irányítottan öntötte el az árteret a víz. Kismaroson, Adonyban is hasonlóan döntött az önkormányzat.
